Néha nem árt egy-két turpisság.

Én a gyömölcsöket, és zöldségeket is felhasználom sok mindenre.  A citromot, ha kicsavartam nem dobom ki a szemetesbe. Beteszem a fagyasztóba és mikor megkeménykedett a héja könnyen letudom reszelni. Feltudom pl: süteményekbe használni.

A hűtő tisztaságára is nagy figyelmet szoktam szentelni. Hiszen, ha nem fedem le az edények tetejét kellemetlen szagok áradnak ki a hűtőből. Épen ezért egy kisebb edénybe szoktam rakni egy kis sót, és kiváló nedvesség szívó, és persze szagtalanító is egyben.

Általában a nagyobb sütés, főzés időszakában leszoktam takarni alufóliával a tűzhelyet. Így megkímélem magam a nagyobb takarítástól és súrolástól. Az alufólia megvédi a tűzhelyet a makacs, zsíros szennyeződésektől. Normál papír erre nem alkalmas, mert meggyulladhat. Különösen hasznos akkor mikor a” ház ura „neki áll burgonyát sütni bő olajban, ami össze-vissza fröcsög.

Nagyon szeretek levest főzni, bár velem is megesik, hogy elsózom, de mindig mindenre kell megoldást keresni. Ilyenkor egy-két burgonya karikát rakok a levesbe, és az felszívja a felesleges sót. Mikor kész a levesem, kiveszem a burgonyát.

Főzés után elég sok gondot okoz az oda égett lábas, serpenyő, és sorolhatnám. Nagy segítséget nyújt ilyenkor a citromos víz. Beáztatom az edényeket pár órára, és az elszíneződést, és az odakozmált foltokat is szépen feloldja. Nem kell erőt megfeszítve hosszú időn keresztül a mosogatónál szenvedni. 


Szeretem a gyümölcsös süteményeket, ezért elég sűrűn szoktam csinálni. Viszont, nem szeretem mikor, a kikavart piskótatésztára szórom a meggyet, és sütés után azt veszem észre, hogy a sütemény aljára lecsúszott a gyümölcs. Ilyenkor a meggyet bele szoktam forgatni lisztbe, és úgy rakom a tészta tetejére. Így megakadályozom azt, hogy lecsússzon a tészta aljára a gyümölcs.